Elégedettség minden téren! Ilyen volt a Nyíregyháza Tigers 2017-es éve

Dr. Szépe József megbízott sportigazgató beszélt honlapunknak az elmúlt esztendő történéseiről.

Bátran kijelenthető, hogy sikert sikerre halmozott a Nyíregyháza Tigers 2017-ben nem csak a pályán, hanem azon kívül is. Az idény úgy indult, hogy csapatunk nem indul a Hungarian Football League-ben (HFL). A vezetőség célja a jövő felépítése volt, amelyben a fiatalok jelentős szerepet kaptak. Így a Divízió II-s indulás mellett tették le a vezetők a voksukat, hogy az utánpótlás vagy éppen onnan kinőtt korú játékosok meccstapasztalatot gyűjtsenek. Nagyon jó döntésnek bizonyult, hiszen a fiatalok meghálálták a bizalmat! A felnőtt játékosokkal az oldalukon nemcsak tapasztalattal gazdagodtak, hanem aranyéremmel is, mivel a Tigers megnyerte a Divízió II-t.

Ugyanilyen ütemben folytatódott a munka nyáron, amely az edzői stábnak és két szerencsés játékosnak sok meglepetést tartogatott! Bora Tamás vezetőedző, Pápa Szabolcs defensive koordinátor, dr. Szépe József sportigazgató, valamint Tóth Gábor irányító és Panykó Patrik cornerback elutazhatott az Ohio állambeli Cantonba. Itt a két ifjú játékos a Pro Football Hall of Fame Akadémiáján csillogtatta meg tudását. Emellett szintén nagy siker volt, hogy dr. Szépe József az Akadémia Kelet-Európai scoutja lett, amely rengeteg feladattal jár majd. Az ősszel nem ért véget a munka. Az U19-es együttes idén is a rájátszásba jutás reményével indult neki az idénynek. 2015-ben és 2016-ban közel álltak hozzá ifjoncaink, de nem jött össze. A 2017 már az ő évük volt. Ez természetesen a Miskolc Renegades-nek is köszönhető. És bár most is az alapszakasz utolsó fordulójáig kellett várni, de összejött. Az elődöntőben a későbbi bajnok Budapest Wolves megálljt parancsolt, de a Tigriskölykök egyértelműen megnehezítették a Farkasok dolgát.

A következő szezon pedig rengeteg újdonságot tartogat a csapat számára: HFL, új arcok és vadonatúj célok. Erről dr. Szépe Józsefet kérdeztük.

Fotók: Csutkai Csaba, Facebook, Kelet-Magyarország/Pusztai Sándor, Németh Kristóf

Elindultatok egy céllal idén: a fiatalokat akarjátok fejleszteni. Elértétek-e ezt a célt és szerinted miben nyilvánult meg a projekt sikeressége?
Az év elején egy nagyon nehéz döntést kellett meghoznia a csapatnak: a rövid vagy a hosszú távú célokat részesítsük előnyben 2017-ben? Sajnos vidéken nem könnyű fenntartani egy egyesületet, pláne úgy, hogy minden évben tőlünk „vásárolnak” be a szomszédok, de ennek ellenére a Tigers minden évben playoffban volt és játszottunk a döntőért. A kérdés tehát az volt, hogy menjünk-e neki ismét az ezúttal jelentős média figyelmet kapó HFL-nek vagy a szabályok adta lehetőségekkel élve egy évet szenteljünk az egyesület megerősítésének és próbáljunk választ találni házon belül a hiányposztok betöltésére. Utólag azt mondhatom a Divízió II. tökéletes választásnak bizonyult. Szinte a teljes támadósor újoncokból vagy eddig kevés játéklehetőségek kapott játékosokból állt. A védelemben ugyan voltak rutinos öreg rókák, de mellettük kezdőként sok újonc és junior játékos kapott bizalmat és büszkén mondhatom, hogy a srácok éltek is a lehetőséggel. A szezon előtt a cél az volt, hogy folyamatos fejlődést láthassunk a játékosokon. Természetesen nagyon örülünk, hogy bajnoki címet szerzett a csapat, de ez az eredmény eltörpül amellett az előrelépés mellett, amit a fiatalok hétről hétre produkáltak. Összességében 2017-ben egy nagyon eredményes programot teljesített a csapat.

U19-ben VÉGRE a rájátszásba sikerült érni, és nem hiába emeltem ki a szót, mert az elmúlt két évben az utolsó fordulókban úszott el a playoff. Milyennek értékeled a fiatalok teljesítményét a korosztályos bajnokságban?
Szintén nagyon elégedettek lehetünk az U19-es szereplésünkkel, hiszen a program fennállása óta először tudott utánpótlás csapatunk playoff meccset játszani. A toborzásra sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk, mert az idén nem volt eredményes, el is fogyott a keret az U19 playoffra. Viszont az vitán felül áll, hogy a srácok egyéni teljesítménye önmagért beszél: a bajnok otthonában 21 emberrel, irányító nélkül is derekasan küzdöttek és a junior programban is minden egyes játékosnál jól látható volt a fejlődés íve a szezon során. Nem titok, hogy lesz közöttük jó néhány játékos, aki HFL mérkőzésen is fel fog tűnni, bár azt előre bocsátom, hogy a személyi kérdéseket jövőre már amerikai szakvezető fogja eldönteni, így egyelőre biztos keretet, kezdőket, cseréket nem hirdethetünk. Egyértelmű, hogy nagyot léptünk előre idén az utánpótlás tekintetében is és ebben a tekintetben is köszönet illeti a Miskolc Renegades csapatát, hogy néhány játékossal segítették eredményes szereplésünket.

És ezt követően jött az eseménydús nyár: Tóth Gabival, Panykó Patrikkal, Pápa Szabival és Bora Tamással Canton, Ohioba mentetek, ahol Patrik és Gabi a Pro Football Hall of Fame Akadémiáján is megmutathatták mit tudnak. Mondható mérföldkőnek?
Valóban mérföldkőnek tekintjük ezt a külföldi „továbbképzést”, mert hazánkból egyedüli csapatként képviseltük Magyarországot, és Európából csapat szinten, tehát edzői stáb és játékosok, csak 3 együttes érkezett Cantonba: a franciák, a hollandok és a 17 játékost felvonultató angolok. A lehetőséget megragadva elkészítettük azon 16-20 éves kor közötti játékosokról a videó anyagot, akiket érdemesnek gondoltunk arra, hogy jelöljünk erre a táborra. Szerencsére a Divízió II. során már május végére volt elég szép mennyiségű anyagunk Gáborról és Patrikról, hiszen előbbi közel 600 passzolt yardnál járt a szezon addigi szakaszában. Emellett rendkívül hatékonyan játszott, végül a szezon során 128 passzából 16 TD átadása mellett csupán 2 interceptiont dobott és 3 futott TD-t is jegyzett a neve mellett. Patrik végig kiegyensúlyozottan játszott, 2 interceptiont fogott, ebből egyet vissza is hordott és nagyon jól olvasta a játékokat. Egyértelműen felvette a fordulatszámot a tapasztalt védőtársakkal.

Hogy éreztétek magatokat ott és milyen tapasztalatokkal zártátok az utat?
Fantasztikus élmény volt ott lenni az első nemzetközi táborban, amit a Hall of Fame Academy szervezett. A tábor során nem csak a játékosok, hanem az edzők is részt vettek minden elméleti szemináriumon és a napi 2 edzés alkalmával is aktívan részt vettünk a feladatok levezénylésénél. Elmondhatatlanul jó érzés volt „munka” közben látni olyan korábbi NFL edzőket, mint Charles E. Collins vagy Chuck Bresnahan. Az pedig felbecsülhetetlenül sokat jelent számomra, hogy lehetőség volt velük kötetlen beszélgetésekre, mini-workshopokra, ha úgy tetszik az edzések között, ahol nagyon sok hasznos apróságot árultak el erről a hivatásról. Nagyon büszke vagyok arra, hogy azok a játékosok, akik a hazai válogatottba még csak behívásra sem kerültek, odakint -az amerikai edzők visszajelzése alapján- kimagasló teljesítményt nyújtottak. Gábor a táborban résztvevő 7 irányító közül a második kiemelt lett, csupán egyetlen srác előzte meg, mondjuk ő pont a Bristol Academyről érkezett, ha úgy tetszik főtantárgya az amerikaifutball. Így érthető volt, hogy a technikai felkészültsége megmutatkozott és persze nyelvi akadálya sem volt. Megjegyzendő, hogy Gábor őt is lenyomta a TD/INT arányban. Nagyon büszkék voltunk Gáborra. Patrik pedig mindenkit megdöbbentve az optigate gyakorlatnál a 38 fős mezőny második legjobb eredményét produkálta. Remekül olvasta a játékokat, de neki az életkora miatt még fizikailag fejlődnie kell, hogy meghatározó szereplője legyen a védelemnek, viszont kétségtelen, hogy nagyon jó úton jár. Őszintén szólva tudtam, hogy hasznos lesz, de álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyire sok pozitívumot tartogat ez a tábor a srácoknak és az edzőknek egyaránt. Azt gondolom, hogy a Tigers felkerült egy olyan térképre, ahol eddig nem sok csapat vetette még meg a lábát, és a hosszútávú jövőkép szempontjából hasznos lehetőségnek tartom az ilyen szintű nemzetközi kapcsolatok kiépítését. Mindenképpen vissza fogunk menni, sőt számomra ez már szinte kötelezettség is mostantól.

Így is van, mivel most már Kelet-Európai scoutként dolgozhatsz ott. Hogy jött a lehetőség?
Rendkívül nagy megtiszteltetés számomra, hogy szeptemberben felajánlotta ezt a lehetőséget a Hall of Fame Academy. A dolog előzménye annyi csak, hogy a tábor során Rich McGuinnes úrral, az Akadémia vezető-helyettesével és Gary Howard úrral, az Akadémia vezető scoutjával is többször beszélgettünk az európai amerikaifutballról. Rendkívül nyitottak voltak és nagyon sok kérdésük volt, főként a Közép- és Kelet-Európai térség helyzetével kapcsolatosan, amelyekre legjobb tudásom szerint igyekeztem válaszolni. Már ott felvetődött, hogy az Akadémia célja az európai nyitás és elkezdtünk ötletelni, hogy lehetne-e ilyen tábort Európában is rendezni, valamint felvetődött egy scout hálózat kiépítésének lehetősége is. A tábor végén kértek egy önéletrajzot tőlem, amit el is küldtem, majd ezt követően szeptemberben az európai vezető-scout Mark Bright jelezte, hogy ha van kedvem, akkor csatlakozhatom hozzájuk. Anyagi ellenszolgáltatás nem jár a melóért, de ez a „belépő” szint a rendszerbe aztán meglátjuk, hogyan tovább. Természetesen így is nagyon örültem a lehetőségnek és elvállaltam.

Ez milyen feladatokkal jár?
A feladatom nagyon egyszerű: a térségben játszó 16-20 éves korosztályú játékosokat kell felkutatnom, akik érdeklődnek a tábor iránt. Be kell szereznem egy videóanyagot mindenkiről, és ha érdemesnek találom a részvételre, akkor a videót tovább kell küldenem Cantonba egy rövid ajánlást mellékelve. Ha elfogadják a jelöltemet, akkor a meghívó már egyenesen Cantonból érkezik a játékos számára. Onnantól én már csak asszisztálok a regisztrációs folyamathoz, illetve a közös kiutazásban segítek. Ezzel kapcsolatosan szeretnék elküldeni a közeljövőben egy rövid ismertetőt minden magyar egyesületnek, illetve tervezem egy előadás szervezését, ahol a játékosaink és edzőink elmondhatják a tapasztalatukat a táborral kapcsolatban, mert szerintem egy ilyen eseményen a legegyszerűbb összegyűlnie az érdeklődőknek és a kérdéseiket feltenni a táborral kapcsolatban. Szeretném, ha a magyar csapatok közül több játékos és edző is megtapasztalhatná ezt az élményt. A Tigers 2018-ban is részt fog venni és örömmel jelenthetem, hogy Bernáth Péter személyében már az „első fecske” is csatlakozott hozzánk a Cowbells csapatából. Remélem, sokan lesznek még így. Bárki kereshet bizalommal a témával kapcsolatban!

Szerinted ez a Tigers-nek is jó lehet? Több játékos itt Kelet-Európában is bizonyíthat majd esetleg fekete-fehér mezben?
Ez egy kiváló lehetőség az egyesületnek is arra, hogy feltérképezzük a környékbeli országok tehetségeit. Csapatvezetőként már 4 éve foglalkozom ezzel bár eddig nem kimondottan az utánpótlás korosztályt fürkésztem. Azt gondolom, hogy kiváló kapcsolatépítési lehetőség és nagy potenciál van benne az egyesület megerősítése szempontjából is.

Beszéljünk a jövőről! Az évzáró gálavacsorátokont már beszélhettél a 2018-ról. HFL-be megy a Tigers. Nyilván tudunk már erősítésekről, de lesznek-e még?
Azt mondhatom, hogy egy nagyon sikeres évet zárt a Tigers 2017-ben, volt mire visszatekinteni. De az idei történések mellett természetesen előre is tekintünk. A 2018-as HFL nagy kihívás lesz számunkra. Sok újítással készülünk! Lépésről lépésre fogunk haladni az építkezésben. Nem mondom, hogy az eredmény másodlagos, de a legfőbb szempont a csapat építése lesz. Nem kizárt, hogy érkeznek még importok, de egyelőre abból főzünk, amink van, hiszen szerencsére van miből válogatni. Sok a fiatal tehetség az egyesületnél. Az ő fejlődésüket tartjuk most is szem előtt!

Troy Rice „hazatérése” is terítéken volt ősszel. Mit jelent a csapat számára az ő visszatérése?
Troy mindig is különös része volt a Tigers történetének. Mi hoztuk őt ebbe a ligába, mi voltunk az egyetlen csapat 2014-ben, amely bizalmat szavazott a sérüléséből akkor felépülő játékosnak. A története viszont máshol folytatódott, hiszen mi akkor sem tudtuk ugyanazt kínálni neki, mint mások, de ebből személyes sértődés sosem volt, annál is inkább, hiszen Troy és mi Tigers játékosok továbbra is csapattársak maradtunk az évek során az ukrán bajnokságban szereplő ungvári csapatban. Ukrán bajnokok is együtt lettünk! Már idén májusban jelezték többen csatlakozási szándékukat hozzánk 2018-ra, de részünkről elképzelhetetlen volt bármiféle érdemi tárgyalás a HFL szezon végéig. A szezon végén leültünk és megállapodtunk a közös folytatásról. Troy a Divízió II-es döntő után velünk maradt, együtt ünnepelt a csapattal, így a Tigers részéről a játékosok kicsit nosztalgiázhattak is vele. Végül mikor bejelentésre került a leigazolása a csapatban szinte senkit nem ért nagy meglepetésként, viszont az tény, hogy az edzésmunkát jelentősen segíti a jelenléte. Kiváló edző és mentor, a fiatal elkapósorunk a lehető legjobb edzőt kapta meg személyében és nagyon bízunk benne, hogy ez már a HFL során meglátszik majd a teljesítményükön.

Mennyi szerepet kaphatnak a HFL-csapatban a 2017-ben remekelő fiatalok?
A cél az, hogy mindenkit a felkészültsége szerint dobjunk a mélyvízbe. Nem célunk vágóhídra küldeni a fiatalokat, ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy lesz jó néhány új arc, aki derekasan helyt fog állni a HFL-ben. Célunk a HFL szezon során az aktív toborzás, így akik tavasszal nem kapnak majd elegendő játéklehetőséget, azok számára szeptembertől Tigers 2 néven barátságos mérkőzéseket szervezünk. Senkit sem hagyunk meccstapasztalat nélkül 2018-ban.

Eléggé tág dolog a jövő évi célok megfogalmazása, de a HFL-ben mit szeretnétek érni és erre építve van-e ennél távolabbi célok?
Azt gondolom nem ördögtől való gondolat a playoff szereplésünk 2018-ban, de mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy döntőig jussunk. Jó lenne már végre aranycsatát vívni, ez mindenképpen célként kerül definiálásra a 2018-as HFL-t illetően. Emellett legalább ilyen, ha nem nagyobb hangsúly kerül a hosszú távú építkezésre, a fiatal játékosállomány tanítására. Szándékosan nem az edzést mondom, hanem a tanítást, mert tapasztalatom szerint sokszor elsikkad ez a szempont a hazai csapatoknál, hiszen sokszor nem jut idő, vagy megfelelő lehetőség a videó elemzésekre, az alapok tisztázására, a special team feladatok elmagyarázására és még sorolhatnám azt a sokszor apróságként kezelt, de hosszú távon nagyon fontos feladat tömeget, amit gyakran elhanyagolunk. Ezt mindenképpen szeretnénk pótolni a 2018-as HFL-re, hogy felkészülten kezdjük a HFL-t, de ami még fontosabb, hogy az U19-es junior szezont is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.